Dr. Lükő Gábor örököseinek nyilatkozata
Dokumentum letöltése .pdf formátumban: Letöltés...
 
NYILATKOZAT

Halmy György és a Tarot Bt.
Apánkról, Dr. Lükő Gáborról készített filmjeiről

 
2009. decemberében a nyomtatott sajtóból, 2010. január elején pedig az elektronikus sajtóból szereztünk tudomást arról, hogy Halmy György Apánkról, Dr. Lükő Gáborról több filmet állított össze egy tíz évvel korábban Apánkkal készített videóinterjú-sorozat alapján. A filmsorozatot a „Lükő Gábor élete és munkássága” sorozatcímen, valamint „A magyar lélek arcai” sorozatalcímen hirdették az egyes filmek címein kívül. A filmek elkészültéről, publikálásának szándékáról és vetítéseiről sem kaptunk előzetes tájékoztatást vagy értesítést Halmy Györgytől, illetve a Tarot Bt.-től.

Egy, a 2009. évi vetítésen résztvevő ismerősünk elmondásából tudtuk meg, hogy az általa látott film nemcsak Lükő Gábor munkásságát hamisítja meg, alapvető téziseit torzítja el, de kegyeleti jogait is sérti. Jogos volt közös aggodalmunk Dr. Pozsgai Péterrel, a Lükő Gábor Alapítvány elnökével, Apánk életműsorozatának szerkesztőjével, az említett videóinterjú-sorozat készítőjével, hogy Halmy György 2010-ben a Hír Televízióban is bemutatandó filmjei hamis színben tüntetnék fel Apánk munkásságát, torzítva mutatnák be nézeteit, világszemléletét, vallási meggyőződését, s így súlyosan sértenék kegyeleti jogait. Ezért sem mi, sem Dr. Pozsgai Péter nem járult hozzá a Hír Televízióban a film 2010. január 10-ei adásba kerüléséhez.

Ezt követően fordultunk Dr. Pozsgai Péterrel együtt ügyvédhez, aki elvállalta jogi képviseletünket Apánk személyiségi és kegyeleti jogainak védelmében, valamint Dr. Pozsgai Péter jogi képviseletét is a szerzői jogi ügyben. Ezután került sor azoknak a leveleknek a megfogalmazására, amelyek közül az egyiket Halmy György ügyvezetőnek (Tarot Filmgyártó Társaság Bt.), a másikat pedig a Grantfilm Kft. vezetőinek küldött el ügyvédünk, amelyekben felszólította őket az említett filmek vetítésétől történő tartózkodásra.

2010 nyarán peren kívüli megállapodás aláírására tettünk kísérletet Dr. Pozsgai Péterrel, a Lükő Gábor Alapítvány elnökével együtt Halmy Györggyel, illetve a Tarot Bt.-vel szemben. Az egyeztető tárgyalások során Halmy György úgy is mint a Tarot Bt. képviselője mindig újabb módosításokat kívánt az egyezségtervezetbe iktatni, így augusztus 10-én tudtuk az egyezségtervezetet véglegesíteni.

Az egyeztetések során megkaptuk Halmy Györgytől a három, Apánkról készített filmjét (A magyar lélek arcai: 1. Az Úristen különös kegyelme magyarrá tett; 2. Isten igazsága egy és azt világosan fel kell mutatni; 3. Egy pillanat és minden más lesz), és megtekintettük azokat. Egyöntetű véleményünket és állásfoglalásunkat az alábbiakban rögzítjük.

A három film koncepciója nem volt számunkra világos a megtekintés után sem, mert sok volt bennük a tartalmi átfedés, ezért tartalmilag kivonatoltuk a filmeket (lásd az állásfoglaláshoz csatolt Mellékletet), amelynek során egyértelművé vált az a kezdeti benyomásunk, hogy a filmeket meghatározóan Mireisz László buddhista tanító kommentárjai kapcsolják egybe, aki olykor csak sejteti, olykor pedig egészen konkrétan utal arra, hogy Apánk buddhista volt, illetve megtért Buddhához, s hogy Apánk néprajzi kutatásai során is azért jutott el a (permi vogul) buddhista emlékek tanulmányozásáig, mert „bejött életébe Buddha” miután kirekesztették a magyar tudományosságból (Isten igazsága egy és azt világosan fel kell mutatni: 42:49–44:22), amely a valóságnak és Apánk hitbéli meggyőződésének tudatos meghamisítása, hisz ifjúkorától haláláig református keresztyén hitében megingathatatlan volt.

Nem értettük és továbbra sem értjük, hogy az általunk nagyra becsült Dr. Kríza Ildikó akadémiai doktor és Dr. Tánczos Vilmos egyetemi docens mellett – akik Apánk munkásságát jól ismerik – miért kellett Mireisz László buddhista tanítónak magyarázni az Apánktól közölt interjúrészletek alapján Apánk munkásságát. Sajnos Mireisznek nincs Apánk kutatásába vágó tudományos munkássága és publikációja, így magyarázatai öncélúak, zavarosak, olykor nyelvileg is nehezen érthetőek, és Apánk tudományos nézetrendszerétől, szigorú tudományos elveitől teljesen elrugaszkodottak.

A rendező rendhagyó módon nem tünteti fel a filmekben szereplő három kommentátor nevét és foglalkozását első megszólalásukkor, így csak a film végén derül ki, hogy kik is magyarázták Apánk munkásságát. Ez azért is fontos, mert Dr. Kríza Ildikó és Dr. Tánczos Vilmos olykor csak „jelképesen” szerepel az egyes filmekben. Mireisz egymaga mindhárom filmben többször nyilvánul meg, mint az általunk is és a szakma által is elismert másik két hozzászóló (Kríza I. és Tánczos V.), akik az interjúfelvételek során is többször jelen voltak Apánknál, míg Mireiszről ez nem mondható el, s ő csak buddhista szemszögből „értelmezi” és magyarázza félre Apánk tudományosan megalapozott kijelentéseit. Mireisz az elsőként feltüntetett filmben majdnem 15 percet szerepel – Az Úristen különös kegyelme magyarrá tett: 14,7 perc, míg a két tudós szakember mindössze 5,7 percet együttesen; s bár a másik két filmben már „csak” nagyjából másfélszeres ez az arány Mireisz javára, mégis elgondolkoztatott bennünket az a rendezői koncepció, amely ilyen nagymértékben a buddhista tanítót részesítette előnyben Apánk munkásságának tudós ismerőivel szemben.

A fenti, általános véleményünk előrebocsátása után összefoglaljuk a filmekben kifogásolt részeket (a filmek felépítése és Mireisz László szó szerint idézett kommentárjai a Mellékletben találhatók):

1. Apánk „buddhizmusának” szóbeli vélelmezése és állítása

A filmek újbóli megtekintése során nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy a filmek sorozatcíme – Lükő Gábor élete és munkássága – nem fedi a valóságot, ugyanis életének néhány részlete kiragadva és munkásságának ugyancsak néhány részlete eltorzítva, tendenciózusan beállítva, a fenti „buddhista koncepció” jegyében fogant, tehát a cím nem felel meg a tartalomnak. Állításunkat alátámasztja, ha végigolvassuk Mireisz kommentárjait (lásd a Mellékletben), amelyekben a buddhista tanító céltudatosan igyekszik a honfoglaló magyarság kultúráját a buddhista kultúrával összemosni, s Lükő Gábor buddhizmusát koholt magyarázatok és vélelmezések segítségével bizonyítani.

A) A vélelmező, még nem konkrétan állító magyarázat:

„…aki megnyílik, ahogy ugye itt is megnyitja magát, mert ezzel kezdődik az egész szimbolikus utazás Lükő Gábor élete szempontjából, illetve munkássága szempontjából, ha ő megnyitja magát, tehát megtörténik a megnyitás és érzékenyen elkezd keresni, elkezd vizsgálódni az ügyben, hogy hogy tud a lélek fejlődni, […] hogy szellemi vagy testi befolyásolás alatt áll-e a lélek, már fel kell tételeznünk, hogy Lükő Gábor úgy érkezik a halakhoz, hogy ő tudja, hogy van lelki fejlődés. Fel kell tételeznünk. Ezt fel kell tételeznünk. Tehát ő tudja, hogy van lelki fejlődés. Neki a hierarchia, az egymás fölé elhelyezett szimbólumok neki a hierarchiáról és a lelki fejlődésről beszélnek szerintem.” (Az Úristen különös kegyelme magyarrá tett: 28:19 – 30:07)

B) A buddhista emlékek néprajzi-folklorisztikai kutatása és a buddhista megtérés azonosítása:

„A legizgalmasabb az egészben, hogy ott jön be tulajdonképpen az ő életébe Buddha, ahol egyedül marad a dolgaival. Ez az izgalmas az egészbe. Minthogyha, minthogyha azt mondaná, hogy… szóval így talál rá Buddhára, és úgy kezdi el foglalkoztatni, nem nagyon tudunk, jó tudjuk, hogy költők, festők is eltaláltak Buddhához, tehát azér’ nem teljesen egyedülálló, hogy valaki itt Európa közepén valahogy a buddhai eszme… eszméhez eltaláljon, de mégiscsak a néprajzban kizárólag ő az, aki valamilyen elemet talált vagy olyan elemeket talált, ami a buddhizmussal kapcsolatos. Ez ha abban a eszmekörben gondolkozunk, hogy az alanyi tudás kérdésköre, akkor azt kell mondjuk, hogy ő azért talált rá erre a szimbólumra, hogy valamilyen módon a szellemisége, a lelkisége megnyíljon abba az irányba, ahol az ember egyedül van, ahol egyedül kell megküzdenie mindazokkal az őt körülvevő kizáró, elítélő erőkkel, amelyek őt érték.” (Isten igazsága egy és azt világosan fel kell mutatni: 42:49–44:22)

C) A konkrét állítás és ennek ok-okozati magyarázata:

„…amikor Lükő Gábor eljutott például a buddhai képhez, és evvel tulajdonképpen megjelent a tudatában az az idea, amit Buddha képvisel, hogy mit jelent a magányosságunkban rejlő nagyság, meg mit jelent az egyedüliségünkben, a csöndben lévő emelkedettség, hogy mit jelent az, hogy tudni megmaradni… megmaradni tudni egy olyan helyzetben, ahol ahol az ember kizárólag csak a saját belső képességeivel van és semmi más nincs. Tehát ezek már a buddhizmusnak a kategóriái, valószínűleg Lükő Gábor ezért talált el a buddhizmushoz, ezért lelte fel azokat az elemeket, azokat a néprajzi elemeket, amelyeket megtalált, és amelyeket a Buddha, a buddhai ábrázolásokkal, a buddhizmus különböző szimbólumaival azonosított, mert ő is elérkezett odáig, hogy kizárta őt az a kör, az a környezet, amiben élt...” (Isten igazsága egy és azt világosan fel kell mutatni: 47:14–49:39)

A kegyeletsértő, Apánk hitbéli meggyőződését meghamisító magyarázatok tehát Mireisz László kommentárjaiban, a Mellékletben félkövér szedéssel kiemelt részek, amelyekben a buddhista tanító Apánk buddhista „megtérését”, „megvilágosodását” sejteti, valószínűsíti, illetve konkrétan állítja. Magyarázataiban és máshol is kiemeltük azokat a legkirívóbb részeket is, amelyek Apánk szaktudományos hitelét rombolják állításainak félreértelmezésével vagy tudatos félremagyarázásával.

2. Apánk „buddhizmusának”, buddhista megvilágosodásának képi megjelenítése

Apánk arcképével tudatosan és igen méltatlan módon visszaél a rendező, amikor Apánk arcképét kimerevíti, majd teljesen kivilágosítja, amikor Apánk egy-egy felfedezése, ritka párhuzamok felismerése kapcsán beszél a megvilágosodásról, de ennek semmi köze a buddhista megvilágosodáshoz (négy alkalommal is előfordul: Egy pillanat és minden más lesz: 01:46, 35:25, 39:40, 44:12). Ezeket a kimerevített képkockákat Halmy György, a már említett hosszú megállapodás tervezete alapján, a peren kívüli egyezség létrehozására tett erőfeszítéseink alkalmával, az Összefoglaló (2010. július 28.) egyezsége szerint kivette a filmekből, csakúgy mint a 4. pont alatti kegyeletsértő részeket, de ezt megelőzően már több alkalommal, több helyszínen nyilvánosságra hozta és vetítette az említett filmeket.

3. A filmben feltűnő buddhista szimbólumok

Úgy véljük, hogy a filmekben a legváltozatosabb helyeken megjelenő buddhista szimbólumok, Buddha-képek, buddhista kolostorok, buddhista imafüzérek stb., buddhista koncepciót alátámasztó, manipulatív vágóképek szerepeltetése a filmekben szintén hozzájárul Apánk szellemi örökségének meghamisításához. Igyekeztünk ezeket a filmbeli részeket is megjelölni a Mellékletben.

4. Apánkat méltatlan színben bemutató, kegyeletsértő részek a filmekben

A Mellékletben tételesen megjelöltük azokat a részeket, amelyek vagy Apánk halláscsökkenése miatt az éneklésére (fülhallgató-készülékkel már nem tudta kontrollálni – korábban nagyon szép – énekhangját Apánk) vagy egy nyelvbotlására vonatkoznak. Ezek a bejátszások szintén méltatlanok Apánkhoz, illetve alkalmasak személyének lejáratására, életműve hitelének rombolására.

A fenti észrevételeink alapján egyik filmet sem tartjuk méltónak Apánk szellemi örökségéhez, sőt Mireisz László értelmezéseit helyenként kifejezetten sértőnek és szakmailag teljességgel megalapozatlannak tartjuk. Apánk tényekkel alátámasztott magyarázatainak tudatos félremagyarázásait, illetve hitbéli meggyőződésének meghamisítását, az eredeti összefüggésükből kiragadott interjúrészletek ez irányú tendenciózus felhasználását kegyeletsértőnek és elfogadhatatlannak tartjuk.

Korábbi megegyezésünk szerint, amelyben 2010. szeptember 30-át tűztük ki a peren kívüli egyezség aláírásának legkésőbbi dátumaként, kísérletet tettünk a peren kívüli megállapodás létrehozására. A szeptember 30-ai egyeztetésen sem sikerült a peren kívüli egyezséget létrehozni, miután Halmy György újabb, a hosszú megállapodáson végrehajtandó módosításokhoz kötötte azt. Ezek a módosítások mind Dr. Pozsgai Péter, mind számunkra elfogadhatatlanok voltak, így a továbbiakban nem tudunk és nem kívánunk együttműködni Halmy Györggyel, illetve a Tarot Bt.-vel.

A sikertelen megállapodási kísérlet után a filmeket újra megtekintettük, s úgy ítéltük meg, hogy azok – bár Halmy György a megállapodás-tervezetben foglaltak szerint eltávolította belőle a leginkább kegyeletsértő filmkockákat (nyilatkozatunk 2. és 4. pontja), és megváltoztatta a filmek alcímét, a buddhista rendezői szemléletre történő utalással („Lükő Gábor élete és munkássága a hagyományok, a buddhizmus és az egyetemes bölcselet tükrében”) – továbbra is kegyeletsértők, meghamisítják Apánk állításait és tudományos nézeteit, világnézetét, vallásos meggyőződését, és sértik Apánk jó hírnevét, így a filmek adásba kerüléséhez továbbra sem járulunk hozzá. Továbbá az említett videóinterjú felhasználásával vagy anélkül, a jövőben készítendő, s a fenti három filmhez hasonló szemléletű filmek adásba kerüléséhez sem adjuk jóváhagyásunkat.

A peren kívüli megállapodás egyeztetése során tett nyilatkozatunk („Összefoglaló” – 2010. július 28.) hatályosulásának feltétele a peren kívüli egyezség megkötése, a már említett „hosszú megállapodás” aláírása volt. A peren kívüli egyezség hiányában viszont nem tartjuk fönn a 2. és a 4. pont korrekciójával és a három film alcímének megváltoztatásával módosított filmek adásba kerüléséhez való hozzájárulásunkat.

Jelen nyilatkozatunk részét képezi a három film kommentárjait tartalmazó Melléklet, valamint kiegészíti Dr. Pozsgai Péter kapcsolódó nyilatkozata és a Lükő Gábor Alapítvány állásfoglalása.

Budapest, Pécs, Szentendre, 2011. május 12.

Dr. Lükő Gábor örökösei:

 
----------------------------
Ardai Gézáné sz. Lükő Klára
-------------------------------------
Tamási Lászlóné sz. Lükő Piroska
---------------------
Dr. Lükő Gábor János

 
Dr. Lükő Gábor örököseinek melléklet
Dokumentum letöltése .pdf formátumban: Letöltés...
 

Melléklet a Lükő Gábor örökösök Halmy György, illetve a Tarot Bt. alábbi filmjeivel kapcsolatban kiadott nyilatkozatunkhoz (2010. október 4.)


***
 
Halmy György – Tarot Bt.:

Sorozatcím:         „Lükő Gábor élete és munkássága”
 
Sorozat alcím:        „A magyar lélek arcai”
 
Az egyes részek címei:   
 
1. „Az Úristen különös kegyelme magyarrá tett” (röv.: ÚKK) 1–6. old.
 
2. „Isten igazsága egy és azt világosan fel kell mutatni” (röv.: IIE) 6–10. old.
 
3. „Egy pillanat és minden más lesz” (röv.: EP) 10–14. old.
 
c. filmjeinek tartalmi kivonata (Mireisz László kommentárjai szó szerint), félkövér szedéssel kiemelve a sértő, kegyeletsértő részeket, a tendenciózus beállításokat, Apánk életművét tudatosan meghamisító értelmezéseket, kommentárokat
 
Rövidítések:

LG – Dr. Lükő Gábor, Kossuth- és Bethlen Gábor-díjas néprajz- és folklórkutató († 2001)
KI – Dr. Kríza Ildikó, az MTA doktora, az MTA Néprajzi Kutatóintézet ny. osztályvezetője
TV – Dr. Tánczos Vilmos néprajzkutató, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem docense
ML – Mireisz László buddhista tanító


LGÖ – Lükő Gábor Örökösei: Ardai Gézáné sz. Lükő Klára, Tamási Lászlóné sz. Lükő Piroska, Dr. Lükő Gábor János
 
***

1. „…Az Úristen különös kegyelme magyarrá tett …” (ÚKK)

 
Cím 1: Lükő Gábor élete és munkássága (01:11)

KI 01:27 – 02:32
A kultúra egy egység – ez a lükői látásmód lényege

Cím 2: A magyar lélek arcai (02:48)

ML 02:50 – 03:52
„Egy szerencsés konstellációnál egy olyan ember, aki nem elégszik meg az adottal, hanem többet szeretne tudni, tehát megfelel annak a kritériumnak, hogy haladd meg magad ember, lépj túl magadon ember, keress önmagadon túli szférákban is ember, ne csak a tudott, hallott látott területen, amit kaptál, hanem lépj tovább és keress önmagad fejlődése szempontjából további grádicsokat s egyebeket, nos egy ilyen ember számára a 20. század rendkívül szerencsés volt, mert az egyetemes hagyomány megfogalmazódik, a vallások megkérdőjeleződnek, a természettudomány az ad egy racionális keretet, tehát minden együtt van ahhoz, hogy kérdéseket tegyünk fel, és a kérdéseket az egyetemesség szempontjából válaszoljuk meg. És ez benne, Lükő Gáborban összeállt. Ő föltette a kérdéseit.  Érzékeny a regösök csacska énekeire, érzékeny a hagyományra.”

Cím 3: „…Az Úristen különös kegyelme magyarrá tett…” (03:52)

LG 04:04 – 04:46
Lükő Gábor a magyar nemzetről és a magyar önazonosságról
    04:18–04:25: buddhista jelképek tűnnek át magyar szimbólumokba
LG 05:13 – 05:50
Az egyszerű emberektől lehet igaz magyarságot tanulni, alázattal tanulni tőlük

TV 05:53 – 06:57
Karácsony Sándor és a debreceni egyetem Társaslélektani Intézete, a néplélek megnyilvánulási formái

LG 06:54 – 07:23
A társaslelki viszonyulások a nép körében és az értelmiségnél

ML 7:40 –11:01
„A 19. század második felében Komjáthi Jenő meg Reviczkyvel kezdődik, aztán az Ady, hasonlóképpen a festészetben is meg lehetne mondani azokat az embereket, akik megjelennek, ők is elsősorban a 19. sz. 2. felében, akikben elkezd éledni a magyarság mint szellemiség kérdésköre. Addig arról szólt a magyarság, hogy megmarad vagy nem. Nagyon racionálisan nem volt lehetőség arra, hogy hát gondoljunk bele, a török időkben, meg a fene tudja…(sic!) hosszú évszázadokon keresztül nem volt arra lehetősége a magyarságnak, hogy a saját szellemiségébe belegondoljon. És akkor valóban jönnek a 19. sz. 2. felében, amikor kiderül, hogy megmarad, ez kiderült a magyar nyelvet általános nyelvvé tették, hiszen voltak itt olyan megyék,  ahol nem is beszéltek magyarul már. De amikor az országgyűlés elfogadta, hogy a magyar nyelv lesz a hivatalos nyelv, és nem lehet hivatalt vállalni anélkül, hogy valaki magyarul beszélne, elérkezette az idő, amikor lehetett gondolkodni arról, hogy mi a magyarság, hogy mik vagyunk. Első pillanatban persze, hogy a költők, festők, írók, a művészek, akik érzelmileg fogják meg a dolgot, ők azok, akik a kérdést felszínre hozzák, ezt nagyon jól nyomon lehet követni, és valóban így van, hogy viszont a természettudományos vonalon, ahol főleg a 18–19. századi nagyon anyagelvű, materialisztikus természettudományos vonalán, ahol egyértelműen a tárgyi valóság, az objektív világában, az önmagában valós részecskékből, atomból felépülő világ, amit majd megismerünk és uralunk, stb., stb,. Itt, a 20. sz. elején kezd el végül is, hogy úgy mondjam feloldódni és találkozni avval a kérdéskörrel, hogy akkor rendben van, itt az anyagi világ, de akkor mi ebben az ember? Nemcsak Magyarországon egyébként, de Magyarországon kétségtelen tény, hogy Karácsony Sándor volt az, aki is először is rádöbbent arra, hogy a népet magát hogy lehet, hiszen volt egy olyan, hogy a népet magát bevonni abba a fejlődésbe, amibe a világ van egyrészt, másrészt pedig talán ő volt az aki ténylegesen megfogalmazta a kommunikációnak a fontosságát, tehát a léleknek a fontosságát, és ebben ébredt fel elsőként  a természettudományos vonalon belül tárgyi és az alanyi kultúra összefonódásának a szükségessége. De továbbmegyek nem is annyira Karácsony Sándorban ébredt ez fel, hanem tulajdonképpen éppen Lükő Gáborban ébredt fel. Mert ő volt az igazán akinek volt egy konkrét tárgyi világa, amiben gondolkodnia kellett. Ő mint gyűjtő és aki áttanulmányoz egy csomó megmaradt elemet, folklorisztikus elemet, neki volt egy anyaga, amiben működni kellett. Tehát benne ideálisan meg tudott valósulni az, amit ugye lelkileg kapott Karácsony Sándortól és amit kapott a néprajztól, az elemektől, amit konkrétan az egyes elemek át akartak hagyományozni részére, hogy ez megszólalhasson.”
LG 11:02 – 11:53
A magyar történelem meghamisításáról

LG 12:10 – 13:58
Gyulai iskolás éveinek megpróbáltatásairól és a tanárok brutalitásáról

LG 14:20 – 18:17
A gyulai iskolai megpróbáltatásokról és a más nemzetiségű és alsóbb társadalmi réteghez tartozó diákok ellehetetlenítéséről (folyt.)

14:45–14:59 „Budapesti villamos…” nótája
 
LG 18:46 –  20:09
A gyulai iskolai megpróbáltatásokról és a más nemzetiségű és alsóbb társadalmi réteghez tartozó diákok ellehetetlenítéséről (folyt.)
LG 20:34 –  21:59
A gyulai iskolai megpróbáltatásokról és a más nemzetiségű és alsóbb társadalmi réteghez tartozó diákok ellehetetlenítéséről (folyt.)

LG 22:21 – 26:30
Családi konfliktusok édesanyja és édesapja között a magyar és a német kultúra vonatkozásában; Karácsony Sándor osztályába került Budapesten

LG 27:02 – 28:18
Meg kell próbálni magyarul élni, az iskola kiemelten fontos az emberré nevelés útján; a nemzethez tartozás áhítatos foka

ML 28:19 – 30:07
„Azáltal nő ki a lélek, abból jön létre tulajdonképpen a lélek, hogy a világban önmagára ismer. Ezért mondták régen, hogy az első a keresés. Amíg valaki nem akarja megtudni az igazságot, addig nem lehet neki megmondani az igazságot. Az első az, hogy valaki tudni akarja az igazságot. A következő a kereséssel történő találás. És mindenki, aki keres az talál. Aki kopog, annak megnyittatik stb., stb. Nem gondolom azt, hogy mindenkihez el kellene pl. juttatni az igazságot, ha akarja, ha nem, hanem azt gondolom, hogy aki megnyílik, ahogy ugye itt is megnyitja magát, mert ezzel kezdődik az egész szimbolikus utazás Lükő Gábor élete szempontjából, illetve munkássága szempontjából, ha ő megnyitja magát, tehát megtörténik a megnyitás és érzékenyen elkezd keresni, elkezd vizsgálódni az ügyben, hogy hogy tud a lélek fejlődni, hiszen az már visszamenve ugye már Karácsony Sándornál ott van a lélek fejlődésének a kérdése azáltal,  hogy szellemi vagy testi befolyásolás alatt áll-e a lélek, már fel kell tételeznünk, hogy Lükő Gábor úgy érkezik a halakhoz, hogy ő tudja, hogy van lelki fejlődés. Fel kell tételeznünk. Ezt fel kell tételeznünk. Tehát ő tudja, hogy van lelki fejlődés. Neki a hierarchia, az egymás fölé elhelyezett szimbólumok neki a hierarchiáról és a lelki fejlődésről beszélnek szerintem.”

LG 30:22 – 33:20
Az összehasonlító folklór jelentősége a keleti kulturális rokonság megismeréséhez; a hal motívum mint a honfoglalás korának az építőköve; a halmotívumok sokfélesége

ML 33:20 – 34:42
„Ha nem megyünk messze, csak a keresztény kultúrkörbe nézünk, a hal szimbólumát, amikor Jézus tanítványai halakat merítenek a hálójukkal, akkor ott a lelkeket merítik, lelkeket mentenek meg tulajdonképpen. A hal a meghatározottság állapotában lévő léleknek a szimbóluma. Az, hogy először a hallal találkozunk mint szimbólummal, azt jelenti, hogy ráébredni arra a fajta meghatározottságra, amiben az ember van. És ha ugyanezt sokasítjuk és azt mondjuk, hogy ugyanezt több hallal látni, akkor ráérezni arra a törvényre, ami minden lélek meghatározottságát kifejezi. Tehát a törvényre magára. A sorstársakra, hogy így mondjam, az emberekre, akik a törvények között szenvednek és nem tudják meghaladni azokat a fizikai és egyéb törvényeket, amelyek meghatározzák a sorsunkat. Mindenképpen egyfajta kiindulópont, tehát egy ráébredés arra, hogy hol vagyok mint ember, milyen állapotban vagyok mint ember, és annak a végpontja az tulajdonképpen valahol a buddhaság, a megoldás.”

LG 33:46 – 33:30
A halak élete a honfoglalás korának művészetében

ML 35:30 – 36:06
„Az hogy ebből a halakból összeáll egy ember, következik az eddigiekből, abból, hogy a lélek folyamatairól van szó. Ha a halak szimbólumát azonosítjuk a lélekkel, illetve a páros halak szimbólumát a lélek megtörtségével, a lélekben zajló folyamatokkal, akkor azt mondhatjuk, hogy valóban, az hogy eljutunk a halakból az emberig, tehát hogy itt az emberről van szó, az úgy érzem, hogy tényleg csak egy lépés.”

LG 36:08 – 38:22
A hal motívumokból építkező honfoglalás kori kompozíciók

ML 38:23 – 38:47
„A léleknek a szabadsága az a madár szimbólum. A virág pedig az a kibomlás lehet, amikor a meghatározott lélek – az hogy mi mindannyian meghatározottak vagyunk – a létünk meghatározott, és az igazság keresése juttathat el odáig, hogy a lelkünk meghaladja ezeket a meghatározottságainkat.”

LG 38:49 – 42:32
Halakból összerakott virágmotívumok a honfoglalás korában és a 19–20. századi magyar népművészetben megtalált párhuzamai

ML 42:34 – 43:23
„Ha igazán komoly szimbólumról beszélünk, már pedig ezek olyanok, mert a hal, ami átmegy virágba és a madár szimbólum, ezek mind alapvető emberi folyamatokról szóló szimbólumok, akkor végül is ezeknek nincs közük az időhöz, úgy, mint ahogy köze van az időhöz a történelemnek és a különböző koroknak, a tárgyi kultúra megváltozásának, azért tudnak igazán tényleges értékek maradni, mert nincs közük hozzá. Tehát nekünk szerintem ilyen szempontból nem kell keresni a kapcsolatot a különböző korokkal. Ezek annyiban egyetemes jelzések, hogy olyan területről szólnak nekünk, ami idő fölött van, ami nincs kapcsolatban a különböző örökösen változó létformákkal meg egyebekkel.”

LG 43:52 – 45:12
Karácsony Sándor az iskolai előítéletekről és a beskatulyázás veszélyéről   
44:13 buddhista szimbólum feltűnése

ML 45:14 – 46:14
„Ellentétben azzal, ahogy Klebelsberg Kunó gondolta el azt, hogy a középiskolák, egyetemek, felsőoktatást kell teljesen felerősíteni ahhoz, hogy a szellemi nagyságánál fogva képes legyen a magyarság itt a Kárpát-medencében … Evvel ellentétben Karácsony Sándor nagyon pici dologban gondolkodott, abban, hogy egy embernek átadni azt a lelki élményt, hogy a szellemiség a lélekben meg tud jönni, de ez az egy ember, akinek átadom az egy olyan élő kapcsolatot valósít meg, olyan fontos hagyomány jön ott létre szinte újra, azt lehet mondani, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a magyarság megmaradjon. S nem a magyarságról beszél, hanem az átadásról, a hagyományról, arról, hogy na, itt van egy ember, aki fontosnak tartja, hogy egy másik embernek a lelkiségével kapcsolatot teremtve eljusson ahhoz a szinthez, hogy tényleg két lélek kapcsolódik egymáshoz.”

LG 46:18 – 49:41
A honfoglalás kori művészetről beszél kiállítási tablói előtt

ML 49:43 – 50:22
„Van e mögött egy olyan változatlan lényegiség, amit ezek szimbólumok áthoznak ebbe a világba. De a szimbólumok sem változnak, ők megtartják a változó világban a maguk változatlanságát azért, hogy túl tudjanak azon mutatni. Tehát mondjuk például, amikor eleve arról beszélünk, hogy mit mond számomra, de amikor mondjuk meghallom azt a szót, hogy mondjuk a két hal a virág és a madár, akkor ez számomra teljesen közvetlenül mondja azt, hogy a bennem lévő kétféle lélek egységéből kivirágzó felemelkedés.” 

LG 50:24 – 51:28
A várandós asszony ábrázolásai az Ural vidékén és a rokon népeknél, valamint a magyar népművészetben

ML 51:30 – 52:23
„Nagyon sok módon lehet ezeket a szimbólumokat értelmezni, értékelni, megfejteni. Valójában  az igazi értelmük az, hogy számomra mint lélek számára az igazi szimbólum valóban élő tapasztalásként tud megjelenni, vagy sem, ez az izgalmas, ezért nem szabad a szimbólumokat túlragozni, túldefiniálni, hogy na ez meg ezt meg ezt jelenti, mert akkor az értelmét vesszük el, mert nem úgy működik bennem, hogy mint archetípus lélektől lélekig szól, hanem már az ész kezdi boncolgatni, belemagyarázni, azt is bele lehet magyarázni, amit nem is mond, hanem tényleg, mint egy ősi szimbólum a lelkemet képes legyen megmozdítani, rámozdítani arra a több ezer éves, több évezreden keresztüli folyamatra, ami itt végbement.”  

LG 52:25 – 54:14
A Hétmagyar emlékei a permi művészetben, a honfoglalás korában és az újkori magyar népművészetben

KI 54:16 – 55:04
Az ő generációját nem tanították meg mélységben látni, a szintetikus látásmódra. Az azonos szimbólumok üzenete a különböző kultúrákban

LG 55:05 – 56:41
Az Égből hulló ősanya mítoszának bemutatása a díszítőművészeti kompozíciókon

KI 56:43 – 57:19
Lükő Gábor szimbólumértelmezésének jelentőségéről

LG 57:20 – 58:18
Az Égből hulló ősanyánk mítoszának ábrázolása [a lótuszvirág motívum feltűnése]

ML 58: 21 – 59:22
„Tudta véleményem szerint tudatosan, hogy egyetemesen kell a szimbólumokat kezelni, nem arról van szó hogy nemzetek kis csoportja, vagy kultúrkörök behatárolt területe, hanem arról, hogy ember, emberi boldogság, mert lelkében lezajló folyamatok és szimbólumok amelyek ezt a folyamatot generálják. Nagyon egyszerűen kifejezve minden elem arra szolgál számára, hogy beindítson egy folyamatot benne, és onnantól kezdve egyetemes folklorisztikáról kezd el gondolkodni, végül is ez az igazán jellemző rá, hogy ez szinte a nevéhez lehet kötni ezt a műfajt, ezt a fajta tudományos vonalat és éppen azért, mert számára az elemek nem valamilyen behatárolt területhez, hanem bizony a lélekről, az emberről, a szellemről szóltak.”

LG 59:24 – 61:36
Az Égből hulló ősanyánk mítoszának ábrázolása – kiállítási tabló folytatólagos elemzése [a lótuszvirág motívum és Buddha említésének hangsúlyozása, mindez teljesen más összefüggésben szerepel Apánknál – LGÖ]

ML 61: 38 – 62:05
„A Lükő Gábor tudása, amit ő hoz Karácsony Sándortól az ez az egyéni, a személyes, a meglátom a szimbólumot és bennem megszólal típusú egyéni élmény kategóriájába tartozik, nem hiszem hogy bármikor is olyan szinten lehet ezeket egyetemeken tanítani, mint amilyen szinten lehet azt a sok tárgyi dolgot, ami ma a trend.”

LG 62:06 – 65:11
A szolnoki honfoglalás kori erszény lemezén lévő kompozíció elemzése és összevetése az obi-ugor és a magyar variánsokat (a terhes anya ábrázolása)

ML 65:13 – 66:23
„Ez a fajta eljutás a sok apró haltól, a sok egyéni kis lélektől az emberig, az igazi ős emberig, egy emberig, nem is tudok olyan hagyományt, aminek ne ez lenne a kulcsa, tulajdonképpen, hogy van egy olyan állapota az embernek, minden ember, tulajdonképpen még a partikuláris életet folytató ember számára is végső soron virtuálisan, vagy lehetőségeit tekintve van egy olyan csúcspont, egy végső emberi helyzet, amikor az összes, minden élőlényt magába foglalja, magába fogadja, engedi, és ezáltal lesz ő tulajdonképpen egy kozmikus óriás, minden lénynek az ős szülője, aminek tulajdonképpen ez az ellentétes folyamata, mint amiről a mítoszok beszélnek, meg hogy hogyan jön létre a világ és az ős emberből multiplikálnak a lények, tehát van egy visszaút ahhoz az állapothoz, ahonnan jöttünk.”

KI 69:47 – 72:08
Lükő Gábor hangsúlyozza kultúránk keleti gyökereinek fontosságát; a nyugati emlékek helyett a keleti emlékanyag összegyűjtésének jelentősége; a mitikus gondolkodásmód felismerése, továbbfejlesztése; Lükőt korszakos jelentősége ellenére is csak kevesen értik


***
2. „…Isten igazsága egy és azt világosan fel kell mutatni…” (IIE)

Cím 1: Lükő Gábor élete és munkássága (01:11)

LG 01:28–01:49
A szimbólumok jelentéséről

Cím 2: A magyar lélek arcai (01:57)

KI 02:04–02:24
A népi díszítőművészet képi élményeinek és a gondolkodás összefüggéséről

Cím 3: „…Isten igazsága egy és azt világosan fel kell mutatni…” (02:30)

ML 02:38–03:14
„Eljutunk ahhoz az igazi valósághoz, a csendhez, a békéhez, a szimbólumok által kifejezett túllévő dolgokhoz, tehát nem függ össze az, hogy mennyit beszélünk egy dologról, és hogy annak a valóságtartalma, amiről beszélünk az hogy nyilatkozik meg, sőt még azt is merném mondani, hogy nem is lehet igazán a beszéddel, sőt még azt is merem mondani, hogy a beszéd sokszor csak arra szolgál, hogy eltakarja az igazságot, tehát nagyon csínján kell bánni avval, hogy az ember mennyit beszél és mennyit jelez.”

LG – TV 03:20–03:36
A szimbolikus világ megsemmisüléséről

LG 03:48–04:05
A magyar nemzet csak lehetőség… fel lehet éleszteni

LG – TV 04:24–05:44
Apánk a magyarságáról és a gyerekkori makacsságáról

LG – TV 06:38–07:45
Apánk az elszigeteltségről és a társtalanságról

Csuja Imre: Ady-vers 07:48 – 08:55

ML 09:01–11:15
Hogy hogyan is van az, hogy itt a világban, tehát ebben az emberi testben, ebben a létformában, amiben vagyunk, hogy itt tud kinyílni a tökéletesség, és ez történik akkor, amikor ránézünk egy szimbólumra, és a lelkünk azt megérti, nem úgy érti meg, hogy definiáltan mi lesz akkor a lélekkel, hanem úgy érti meg, hogy azonos lesz vele, tehát az a szimbólum hat rá. Le lehetne vezetni az egész korunkat arról, hogy milyen szimbólumokat mutogatnak az embereknek. Érdemes ebbe egy kicsit belegondolni, hogy milyen szimbólumok azok, amik kitöltik a lelket, amelyek lelket megváltoztatják, módosítják és befolyásolják. Ezek a szimbólumok, amikről itt szó van, ezek értelemszerűen ős évezredekkel előtti tökéletességet hordozó szimbólumok, hiszen ezért is izgalmas az egész, mert nem az jelenik meg, amit ma ugye a világban rendszeresen a lélek számára mint táplálékot felkínálnak, hanem valami egész más, ősi, a boldogságunkkal kecsegtető, a tökéletességgel, a harmóniával kecsegtető ősi szimbólumokat mutatunk meg, itt látunk, s ilyen értelemben maga a lélek hajlik arra, hogy efelé mozduljon.

LG 11:47–15:51
A Nap és a Hold szimbolikus ábrázolása és funkciója a keleti és a magyar népművészetben, majd a török papucsok és szőnyegek szimbolikája (holdhónapok napjainak ábrázolása), óvó-rontáselhárító funkció

KI 15:59–17:04
A világvallásokról …. Beszéde alatt buddhista kolostorok szerzetesei dudáikat fújják, valamint buddhista szerzetesekről képek

LG 17:46–25:08
Apánk beszél a nagy témáiról, a filozófiai alapokról, a feleimről; a lírai és epikus költészetünkről, a vogul mítoszokról, a szarvascsillag mítoszáról, a Vaszilka-énekről, a román disznótor hagyományának vogul összefüggéseiről; totemisztikus őseink tablójának részletes értelmezése [de a kiterjesztett szárnyú sast pl. nem láthattuk az „előbbi honfoglalás kori leleten” – LGÖ], a földmag felhozataláról, a búvármadár mítoszáról és jelentőségéről; a kozmosz és a makrokozmosz összhangjáról

KI 25:11–25:58
Apánk perifériára szorításáról és az egysíkú néprajzi gondolkodásról

LG 26:08–28:36
A farkasréti tarsolylemez szimbolikájáról: még egyszer megjelenik a Nap és a Hold szimbólumának rontáselhárító szerepe, a szülő nő ábrázolásáról és a búvármadár mítoszának ábrázolásáról

ML 28:43–30:05
„A négyesség esetében azonban egy érdekes dolog történik, mert kizáródik a középpont, bizonyos értelemben az éter, de mindenképpen ugyanarról van szó, ugyanarról van szó, ugye erre is azt mondaná Platon, hogy mi és minden más ebből van alkotva, tehát az alkotórészeinkről van szó, vagyis a… még úgyis mondhatom kibővítve, hogy a megváltandó szféráról van szó, a testiségünkről van szó vagy a fizikalitásról van szó, ami… aminek a lelkesítése az az alapvető, tehát a megváltás folyamatát úgy is mondhatom, hogy ezeknek az elemeknek a lelkesítése, tűzzel való feltöltése, még ezt is mondhatnám, hiszen már a megszabadult lélekre nem a hal szimbólum a jellemző, hanem a tűz, tehát ilyen értelemben a tűzcsiholót is bizonyos vonatkozásokban analógiába tudom hozni avval a folyamattal, amikor a[z] elemek, a minket alkotó elemek átlelkesülnek, és azonos lesz a lélek tulajdonképpen ezekkel az elemekkel, vagy más szempontból mondom, hogy tulajdonképpen kiderül, hogy ezek az elemek a lélek tartozékai.

LG 30:23–31:07
Ez nem az én ügyem volt, ez az Isten ügye… „Jézus Krisztus is egyedül maradt az akasztófán”, [A hosszú interjú alatt kimerült Apánk nyelvbotlásának közreadása nélkülözi az elemi tiszteletet, kegyeletsértő és elgondolkodtató a filmek koncepcióját illetően – LGÖ]

ML 31:20–31:52
„Az egyetemesen keresztül talál rá a saját személyes élményére, tehát nekünk befelé kell keresnünk, amikor őt követjük, amikor ő megtalálja az analógiáit a különböző területeken, akkor ő befelé megy, látszólag kifelé keres, mert azt mondja, hogy itt is vannak példák meg ott is vannak példák, de ugyanakkor mégiscsak befelé megy, mert bizonyossá válik, hogy ott is azok a… azt akarták mondani, meg ott is azt akarták mondani, tehát akkor abban is rólam van szó meg ebben is.”

LG 31:59–33:07
A világkép szimbólumról, a tűzcsiholó motívumról, értelmezi az őskori lélekképzeteket a születésről, halálról => ezeket forgatja ki a film

TV 33:08–34:11
Napjaink eluralkodó piacközpontúságáról és az ősi szimbólumok piacképtelenségéről, Lükő szimbólumkutatásainak jelentőségéről

LG 34:14–35:35
Meg kell a búzának érni, mert minden nap új szél éri; három népdal-variáns értelmezéséről
34:18 teljesen elhibázott képek a háttérben: Meg kell a búzának érni, mert minden nap új szél éri => téli táj kórókkal és tarlóval
KI 35:45–37:33
Nem tudott a Lükő Gábor-féle és a Karácsony Sándor-féle gondolatkör megizmosodni, perifériára szorították

LG 37:34–39:07
A képzőművészetről, a keleti emlékekről, obi-ugor fejfákról beszél, s közben a szatmári temetők fejfáját tüntetik fel
39:08 Apánk a szárnyékról beszél majd => buddhista szentély, Buddha-szobrok… áttűnése a farkasréti tarsolylemez központi motívumával…

ML 39:32–40:42
„Ha igaz az az elmélet, hogy mondjuk tényleg a magyarok esetleg valóban a méd papi törzsnek leszármazottai vagy valamilyen későbbi ivadékai, akkor bizony a magyarok tudása éppen az volt, hogy hogyan lehet egyensúlyt tartani ezek között az elemek között. Nemcsak azért, hogy esőt lehessen csinálni, ha szárazság volt, hiszen minden nép tudott esőt csinálni, mindegyik be tud… valamilyen szinten befolyásolni tudta az elemek működését. Kozmikus értelemben tehát a külső természeti elemek és az egészség értelmében a testi elemek működését is, de ha igaz ez az elmélet, akkor a magyarságnak éppen az volt a feladata, hogy ezt a tudást a legteljesebb értelemben hozza át az utókornak, tehát mentse át a mágikus tudást, ami ma olyan kicsit bután hangzik, hogy mágikus tudás, mer’ ilyen gyerekes dolgok jutnak az eszünkbe, de valamikor nagyon fontos tudás volt, hogy hogy hogy lehet befolyásolni a természeti elemeket, hogy lehet befolyásolni ezeket a mindent alkotó…, mindent és minket alkotó elemeket, mondhatnánk, hogy elemi energiákat.”

LG – TV 40:47–42:43
Apánk református felekezetre, édesanyjának és Karácsony Sándornak a felekezetére való áttérése 1927-ben, miután megértette, hogy a katolikus dogmatika szerint a katolikus ember cselekedetei útján, hit által üdvözül, míg a református ember kegyelemből hit által („…mert én csak az Úristen kegyelmére tudok apellálni”)

ML 42:49–44:22
„A félretettség, a félreértettség, a nem elfogadottság és egyéb, hát nehézségek közepette is képes kitartani amellett a gondolatrendszer mellett, ami mellett ő kitartott. A legizgalmasabb az egészben, hogy ott jön be tulajdonképpen az ő életébe Buddha, ahol egyedül marad a dolgaival. Ez az izgalmas az egészbe. Minthogyha, minthogyha azt mondaná, hogy… szóval így talál rá Buddhára, és úgy kezdi el foglalkoztatni, nem nagyon tudunk, jó tudjuk, hogy költők, festők is eltaláltak Buddhához, tehát azér’ nem teljesen egyedülálló, hogy valaki itt Európa közepén valahogy a buddhai eszme… eszméhez eltaláljon, de mégiscsak a néprajzban kizárólag ő az, aki valamilyen elemet talált vagy olyan elemeket talált, ami a buddhizmussal kapcsolatos. Ez ha abban a eszmekörben gondolkozunk, hogy az alanyi tudás kérdésköre, akkor azt kell mondjuk, hogy ő azért talált rá erre a szimbólumra, hogy valamilyen módon a szellemisége, a lelkisége megnyíljon abba az irányba, ahol az ember egyedül van, ahol egyedül kell megküzdenie mindazokkal az őt körülvevő kizáró, elítélő erőkkel, amelyek őt érték.”

LG 44:32–46:50
„Én megadom magam, most már intézze az Úristen az én dolgomat” (a kálvini predesztináció megnyilvánulása életének különböző állomásain)
„Először meg kell adni magát az embernek, …használjon fel az Úristen, ahogy akar => az előző ML-kommentár ennek a kiforgatása [LGÖ]

46:50 buddhista képek megjelenése

ML 47:14–49:39
„Arról mi nem tudunk beszélni, amikor Lükő Gábor eljutott például a buddhai képhez, és evvel tulajdonképpen megjelent a tudatában az az idea, amit Buddha képvisel, hogy mit jelent a magányosságunkban rejlő nagyság, meg mit jelent az egyedüliségünkben, a csöndben lévő emelkedettség, hogy mit jelent az, hogy tudni megmaradni… megmaradni tudni egy olyan helyzetben, ahol ahol az ember kizárólag csak a saját belső képességeivel van és semmi más nincs. Tehát ezek már a buddhizmusnak a kategóriái, valószínűleg Lükő Gábor ezért talált el a buddhizmushoz, ezért lelte fel azokat az elemeket, azokat a néprajzi elemeket, amelyeket megtalált, és amelyeket a Buddha, a buddhai ábrázolásokkal, a buddhizmus különböző szimbólumaival azonosított, mert ő is elérkezett odáig, hogy kizárta őt az a kör, az a környezet, amiben élt, magára maradt, a magára maradottságban pedig számot kellett vetnie avval, hogy hát végül is tulajdonképpen az ember akárhogy is fontos a kapcsolódás, és csak a kapcsolódásban tud a lélek igazán szellemi…, de mégiscsak egyedül van, mégiscsak egyedül van és valahol mindig egyedül van, még akkor is egyedül van, amikor társaságban van, vagy amikor kommunikál, és ez nem mond ellent a Karácsony Sándor-i dolognak, hiszen a Karácsony Sándor arról beszél, hogy a kommunikációba, tehát ahol a népek, nemzetek, ahol a társadalmak, a társaságok, ott a szellem a lélekben tud megnyilatkozni, tehát nem mond ez ellent annak, viszont valahol a buddhai eszme bejön ott Lükő Gábornál, hogy szembe kellett néznie avval, hogy az amit ő visz, amit ő képvisel az nem kell a környezetének, nem arról szól, ami a környezete, sokkal inkább szól az ő belső dolgairól, belső útjáról és a Buddha mint fogalom, mint szimbólum, az tulajdonképpen ezt a fajta magunkra maradottságot és a már nem a világhoz tartozásunkat, hanem hanem a belső utunkat, a belső egyedüllétünket, a csendet, a fényt meg egyebeket szimbolizálhatja.”

LG 49:56–50:17
Apánk beszél a visszhangtalanságról; az egység jelentőségéről: a kultúrát nem lehet feldarabolni

KI 50:28–51:08
Lükő mássága épp a szabadságban állt, nemcsak idegen vagy európai szemmel, hanem a saját látásunkkal is fel kell fedeznünk

LG 51:26–55:07
A szociálpszichológia útvesztőiről, a két fél egységéről, Apánk Arany János versét olvassa fel

TV 55:11–56:00
A nem „divatos” elméletek követéséről, s az ehhez való következetes ragaszkodásról



LG 56:02–57:27
Karácsony Sándor fegyelmi ügyeiről, Apánk vonatkozó levéltári kutatásairól Karácsony Sándorra és a fegyelmi eljárásra vonatkozóan

LG – TV 57:28–65:14
A debreceni Déri Múzeumba kerül, anyagi áldozatokat hoz a könyvkiadás elindítására,
Karácsony Sándor műveinek kiadása;
Van egy szerves magyar kultúra, amelynek része a nyelv, a magyar művészi szimbólumrendszer és a szokásrendszer is.
Debreceni ellehetetlenülése a második világháború után, Karácsony Sándor kálváriája.

LG – TV 65:58–67:38
Apánk kálváriája a debreceni egyetemen; Karácsony Sándor agyvérzése és halála, B-listázások

KI 68:58–69:56
Az iskolarendszer mint politikai kérdés, a lükői gondolkodás nem kap szerepet az iskolarendszerben; az elit meghatározza, hogy hogyan gondolkodhatunk a kulturánkról
***

3. „…Egy pillanat és minden más lesz…” (EP)
 
Cím 1: Lükő Gábor élete és munkássága (00:21)

LG 00:42–01:06
„Az a fontos, hogy elevenen éljen az emberben az egész magyar kultúra.”

Cím 2: A magyar lélek arcai  (01:10)

LG 01:18–01:49
A kultúra rejtett, távoli összefüggéseiről

Képhamisítás: Apánk „megvilágosodása” filmtechnikai trükkel: 01:46–01:49 – Apánk arcképének kimerevítése, majd teljes kivilágosítása trükkjével.
- „nem tudja az ember maga sem, hogy mikor világosodik meg” (LG) – kegyeletsértő, hamis, tendenciózus beállítás
Cím 3: „…Egy pillanat és minden más lesz…”

LG 02:08–02:39
Karácsony Sándor hívta fel a figyelmét a magyar népi kultúrára

ML 02:40–03:40
„Az volt a véleménye, hogy igazán a lélek az a kommunikációban, tehát a kapcsolatban mutatkozik meg, lelkek egymás közötti kapcsolatában mutatkozik meg, ezért kell nem anyagot tanítani, nem konkrét tárgyi anyagot tanítani, hanem a lélek fejlődését, tehát ezért kell az egyik embernek úgy elmondani a tudását, hogy a másik ember azt megőrizve fejlődésbe menjen át, tehát nem tárgyi dolgokat kell átadni, hanem a lélek fejlődését, az egyes ember a másik embernek ezt a fejlődést adja tovább, és ez Lükő Gábornál teljes mértékben megfogant, megvalósult, egészen odáig, hogy végül is beszél ő a saját megvilágosodásáról, most idézőjelben, ez nem feltétlenül buddhai, de mindenképpen egy olyan látásról, amiben ez felébred és működik.”

LG 03:57–06:12
Nyelvrokonaink, urál-altaji rokonaink mind ugyanúgy nevezik a szerves egység két felét (fél, felem), amely a díszítőművészet legkülönbféle alkotásain is megjelent.

ML 06:21–07:22
„Ehhez talán kapcsolódik az a mérhetetlen nagy élmény, amit akkor mond, amikor ő évezredekről beszél, valami nagyon-nagyon ősi, régi dolog érkezik el most oda, hogy széttörik darabokra, íme most látom, ahogy széttörik, pont részese vagyok annak, ahogy széttörik az az ősi nagy egység és megszűnnek az igazi értékek és eltűnik a boldogság, ez mindenkori élmény, minden ember mindenkori élménye, nem mondhatjuk azt, hogy most ebben a korban vagy amabban, mindig egy aktuális élménye az embernek, ahogy törnek szét a dolgok, más kérdés persze, hogy a 20. században ez különösen is aktuális volt ilyen szempontból, és különösen azoknál az embereknél, mint Ady, aki nagyon érzékenyen levette tulajdonképpen a történéseket már előre, pontosan látta, hogy milyen módon megy végbe ez az egésznek az eltörése.”

LG 07:52–15:32
A legrégibb emlékeit a nyelvünk őrzi a művészetünknek, sajátos művészi felfogásunknak (kezem feje, vállfő stb.), a magyar művészi látásunknak az emlékei Apánk tolmácsolásában; a Nap és Hold szimbólumai itt is előkerülnek

ML 15:41–17:20
„Lükőnek azt lehet mondani, hogy minden későbbi igazi felismerése ebből származott, tehát neki meghatározó élménye volt a Karácsony Sándor-féle kapcsolat, az hogy törekszik arra, hogy a szellem a lelki folyamatokban, a lélek kapcsolódásokban jelen legyen, mondjuk most első körben nevezzük ezt most megvilágosodásnak. Következik az, hogy próbál egyetemesen gondolkodni, következik az, hogy kiterjeszti a szimbólumok értelmezését kiterjeszti olyan mezőkre is, ahol nincs a néprajz által konkrétan értelmezhető kapcsolat, kiterjeszti olyan helyekre ahol bizonytalanul mozgunk, éppen nem tudunk oda bejutni, és ez már értelemszerűen picit a néprajzon túl van, tehát a folklorisztika nem foglalkozik azokkal a dolgokkal, amelyek nem konkrétak, nem tisztán racionálisan értelmezhetőek, ő megteszi ezt, tehát ő kilép ebből a mezőből, és olyan analógiákat hoz, ami izgalmas, tehát úgy is lehet, meg nem is lehet úgy, de mégis, ha úgy értelmezzük abból egy csomó szellemi haszon származik, tehát egy csomó olyasmi származik, ami sokkal értékesebb, mint maga az értelmezés, a szimbólumok közötti kapcsolódás értelmezése, tehát végül is azt lehet mondani, hogy számára ez a meghatározó élmény azt jelentette, hogy úgy tudott a néprajzzal, a folklorisztikával foglalkozni, hogy az emberrel foglalkozott.”

LG 17:21–18:02
A Karácsony Sándor-féle társaslélektanról, a szomszédos népek kultúrája tanulmányozásának fontosságáról

LG 18:22–18:54
Két ember hogyan tud viszonyulni egymáshoz, lelki kapcsolatba kerülni egymással

ML 19:12–20:43
„Amit nagyon egyszerűen talán úgy lehetne mondani, hogy minden egész eltörött, tehát hogy a hagyomány nem arról szól már, hogy mi ugye keressük a hagyományt, és akkor ezáltal megőrizzük és ez akkor ez egy mindigi (sic!) kiindulópontja lesz az életünk valamilyen részének, hanem arról van szó, hogy elvesztettünk valamit, valami eltűnt az életből, minden egész el[törött], minden láng csak részekben lobban, minden szellem darabokban, tehát nincs már az az ősi egység, amit ezek a szimbólumok mondani akarnak, már nem találjuk meg ezt úgy, ahogy ezek ősi eredetiségükben voltak, tehát valahol az a világfájdalom is benne lehetett, ami abban írható le, ahogy egy individuum, egy ember megpróbál a világ felé lépni, és kiderül, hogy a világ őt nem fogadja be, tehát ott a világ már másról szól, hogy elmegy mellettünk, hogy lemaradunk, hogy azt hisszük, hogy ez egy teljesen új korszak, hogy más dolgok vannak, szóval darabokra törik mindig a lélek, és ez a darabokra törés multiplikálódik csomó új sok mindenné, ami úgy tűnik, hogy minket otthagy valahol, holott hát végül is mégsem erről lehet beszélni, de mégis ez az élmény, hogy széttörtek a dolgok és hogy már nincs egységben.”

LG 21:00–22:52
Az aktív fél és a passzív fél társaslelki viszonyának taglalása a Karácsony Sándor-féle társaslélektan (szociálpszichológia) alapján

TV 23:30–24:39
Lükő Gábor a 20. század legnagyobb magyar néprajzkutatói közé tartozik munkássága alapján; a csángókutatás és a társaslélektanon alapuló magyar szimbólumkutatás, a magyarság kultúrájának egységben látása (A magyar lélek formái és a későbbi kapcsolódó tanulmányok); nagyon archaikus vidékeken járt és hozott egyedülálló anyagot

LG 24:50–26:03
A német kultúrával szemben a magyar kultúra és a keleti zene autochton, de

Népdal 26:18
Én vagyok az, aki nem jó, fellegajtó nyitogató…

TV 26:48–28:00
A debreceni egyetemen a Karácsony Sándor-féle Társaslélektani Intézet létrejöttéről, Lükő Gábornak A magyar lélek formái c. kötete jelentőségéről

LG – TV / LG – KI 28:16–38:29
Karácsony Sándor előadásai a debreceni egyetemen, A magyar lélek formái Karácsony-féle méltatása Tánczos Vilmos felolvasásában; A magyar lélek formái
 
32:32–32:49
„Bécs várában sír a német…” LG éneklése: csökkent hallású volt már ekkor Apánk, hallókészülékkel nem tudott tisztán énekelni, nem tudta kontrollálni a hangját, kegyeletsértő a dal közreadása [LGÖ]

35:25 Apánk „második megvilágosodása” filmtechnika trükkel („Egy pillanat és minden más lesz…”) – kegyeletsértő, hamis, tendenciózus beállítás

ML 38:30–39:10
„Hogyha megnézzük a 108-as számot mindenhol ezt akarja mondani, azt akarja mondani, hogy egy kozmikus történésről van szó, egy olyan egységről van szó, ami lehet, hogy egy, szóval itt nem számszerűen fontos, hogy hányan voltak, hanem az, hogy egységesek voltak, ez a lényeg, és a következő kérdés, hogy mi az ami összefogta őket egységessé, a 108 erre is válaszol abban az értelemben, hogy ami összefogta egységessé az az eszme volt, ami nélkül a nemzetségek külön-külön nem tudtak volna létezni.”

LG 39:10–39:45   
„ezek olyan öntudatlanul jönnek, világosodik meg lassanként…”
39:40–39:42 Apánk „harmadik megvilágosodása” (az elsőnek az ismétlése)
„…nem tudja az ember maga sem, hogy mikor világosodik meg” idézettel hamis módon „alátámasztva”


LG 39:51–40:58
„Török eredetű az eke szavunk, az iga, az ökör szavunk.” A szőlőművelés szókincse is keleti eredetű. A szántás varázserejű cselekedetei is léteztek a magyar népi kultúrában és keleti rokon népeknél.

ML 41:00 – 42:10
„Ahogy a málá, a 108 gyöngyből, vagy 108 kis fa… szantálfagolyóból összeálló imafüzér [buddhista imafüzér – LGÖ] azt akarja mondani, hogyha egyszer azt végigpörgetem, akkor tulajdonképpen a teljességet megérintem vele, mert a kozmoszt mint egységet tudom megérinteni ezáltal, ugyanúgy… vagy ahogy a 108 Kínában tulajdonképpen abban az értelemben a halhatatlanság száma volt, hogy ugye a 9-esre visszamenő minden szám az idő síkját akarta kifejezni, az idősíknak a metszetét valamilyen értelemben, a halhatalanság felé mutató időnek a száma, ugyanúgy nagy valószínűséggel ez a 108, ez azt jelentette, hogy azt az egységet kell őrizni, ami egész pontosan azt a szellemet kell őrizmi, ami az egységet fenntartotta, s ami az egységet hordozta és ami  kifejezte, nem az a lényeg, hogy 80 vagy 20 vagy 30 vagy 45, hanem hogy egységében megmaradjon az a szellem, az az eszme, ami ezeket a nemzetségeket eggyé, naggyá, fontossá tette.

LG 42:14 – 44:12
A dobköteles tojáshím és a keleti sámándobok összefüggésrendszere, valamint a magyar népművészeti faragások egyes motívumainak rontáselhárító funkciója
44:12 Apánk negyedik „megvilágosodása” – szintén filmtechnikai trükkel

ML 44:16 – 46:20
„Meg lehet vizsgálni, hogy elsőször is mit jelent az 1-es, mit jelent a 8-as, ez milyen összefüggésben van egymással, ez meg lehet ugye, de tévúton járnánk, ha ezt nekünk a 108, az kitétel, hogy a krónikásaink azt adják tovább, hogy 108 nemzetségből állt, ez nem arra kell, hogy vigyen, hogy a 108 misztikusan mit jelent, arra kell vigyen, hogy ők azért adták ezt a számot nekik, mert ez a szám fejezett ki valamit [Buddha szobor megjelenése és a buddhista olvasó, a málá belógatása – LGÖ], az egy, tehát a teremtői aktus, a megteremtett világ, a végtelen nyolcas, a sors által lezárt állapot, a legkezdet és a legvég között az üresség jellegű tartamok töltik ki a mindenséget. Filozófiáról kell beszélnünk, hogy ezt megértsük. Azt mondja a buddhizmus, hogy a dolgok konvencionálisan vannak, de egyiknek sincs önmagában valóságossága, mint ahogy a 20. században a relativitáselmélet megmondja, hogy nincs legkisebb anyag, és mégis valóság van, mert összekapaszkodnak a dolgok és valóságnak látszanak, de a végső valóságuk az üresség. Továbbmenve, azt mondja, hogy igazában az emberi… az emberi létben az igazi és értékes cselekedet az a tett, amivel mi magunkat újra és újra ebben az ürességben megcsináljuk, megtesszük. És ez a legfontosabb, amit igazán a 108 mondani akar [buddhista jelképek megjelenése a háttérben], hogy ott van benne, hogy mi a saját cselekedeteink által vagyunk azok, akik vagyunk, mert nincs semmi, ami valóság lenne, ami önmagában valóság, a tetteink a valóságok, ha mi megtesszük, hagyományunk akkor van, ha mi szakralizáljuk a hétköznapokat, különben nincs hagyományunk, különben széthullunk darabokra, tehát egy olyan koncepció van mögötte, ami nagyon-nagyon régi alapokra épül. A kezdet és a vég között ott van, nagyon egyszerűen mondva, ott van a semmi, amit megtöltünk mi az emberi kreativitással [málá feltűnése], a teremtői képességünkkel.”

LG 46:40–47:47
Nemcsak az akarati tényező a fontos a társasleki viszonyulásban, illetve nemcsak arra kell tekintettel lennünk, hanem az érzelmi, értelmi vonatkozásokra is figyelembe kell vennünk

ML 48:23–49:04
„Lükő Gábornál ez a megvilágosodás-élmény ezekből állhatott össze, valószínűleg volt egy olyan eleme, hogy analógiában látni a dolgot, összefüggésében látni, nem megmaradni egy kultúrkörben, kiterjeszteni más kultúrkörökre, az egész összeáll egységes élménnyé, és valószínűleg az a világfájdalom is megjelenhetett benne, ami Ady esetében ott volt, hogy ugyanakkor pedig látjuk elveszni a tradíciót, tehát látjuk elveszni az értelmét az egésznek, tehát látjuk elveszni azt, hogy hogy boldogságról beszélhessünk, vagy egységről beszélhessünk, vagy lényegről beszélhessünk, tehát elvész ez.”

LG 49:15–51:06
„Csak egy cél lehet a nemzet, az Úristen nem alkuszik…” <=> Egyedül az összehasonlító folklór az, ami némi támpontot nyújthat. A keleti kultúra magja, a birtokos személyrag, a közvetlen tapasztaláson alapuló, konkrét világ, nem a levegőben lógó absztrakt világ.


TV 51:22–54:15
A jungiánus alapokon nyugvó, a néprajzi szimbólumokat pszichológiai módszerekkel vizsgáló irányzat nagyon megtermékenyítő volt a néprajztudományban, követői pl. M. Eliade, G. Durand; Magyarországon Lükő Gábor megelőzte korát és részben a nyugat-európai kutatásokat is, de itthon korszakos jelentőségű írásaik kéziratban, asztalfiókban maradtak, s elveszítették állásukat, ez óriási csapás volt az egész tudományterületre; ide sorolható Bálint Sándor is

LG 54:16–57:43
A román falukutató mozgalom tudományos jelentősége, Németh László és mások romániai utazása; I. Slavici jelentősége, a magyarságról szóló monográfiája; Slavici: Európában két ragyogó jellemű nép van a francia és a magyar; a német előrenyomulást két nép állíthatja meg:
   
54:16 Ortutay Gyula: A nép művészete
54:26 Ortutay Gyula => a magyar szociográfiáról beszél Apánk, Ortutay miért jelenik meg, milyen összefüggésben (nem volt szociográfus)?!

LG 57:55–64:39
1956–1957-ben az enyhülés hatására előadást tartott a Néprajzi Társaságban, megjelent a Néprajzi Értesítőben a korszakos tanulmánya; finnugor kutatásairól beszél és a kommunista kultúrpolitikáról, Ortutay módszereiről, amellyel jórészt ellehetetlenítették a finnugor kutatásokat és Lükő Gábor eredményeinek honi és külföldi megjelenését

LG 64:41 – 65:30
Létjogosultsága van a magyar gondolkodásnak, a Feleim filozófiájának, ketten vagyunk egy szerves egység, erre másféle „szocializmust” lehetett volna építeni

LG 65:31 – 66:08
Karácsony Sándor és tanítványi köre, Lükő Gábor önti a lelket beléjük, látogatja őket a száműzetés éveiben

Csuja Imre 66:09 – 67:17
Ady: Az Illés szekerén

TV 67:20 – 68:50
1948–49 után a szimbólumoknak jelentést tulajdonító irányzatokat ellehetetlenítették, ez pl. Romániában nem volt így; sajnos Magyarországon mesterségesen nagyon sterillé tették a szimbólumkutatást, holott a jelentős előzmények (Lükő, Bálint) szép reménnyel kecsegtettek, s kapcsolódni lehetett volna a nyugati tudományosság hasonló irányzataihoz


Budapest, Pécs, Szentendre, 2010. október 4.


Dr. Lükő Gábor örökösei:
 
 
------------------------------
Ardai Gézáné sz. Lükő Klára
------------------------------
Tamási Lászlóné sz. Lükő Piroska
-----------------------
Dr. Lükő Gábor János
 

1%

Kérjük támogassa adója 1%-ával
a Lükő Gábor Alapítvány célkitűzéseit!

ADÓSZÁMUNK:

18191341-1-42

Készítette: Parola Kft.