Lükő Gábor élete - Oldal 9
Tartalomjegyzék
Lükő Gábor élete
Lükő Gábor (1909-2001)
Gyermekévei
Egyetemi évek és romániai tanulmányútja
A moldvai magyaroknál
Társaslélektan
A magyar lélek formái
Társaslélektani Intézet és a Magyar-Román Társaság
Múzeumról múzeumra
Minden oldal

Múzeumról múzeumra

Lükő Gábor 1950-től 1958-ig a gyulai Erkel Ferenc Múzeum igazgatója volt. Gyulai múzeumi munkássága mellett kiemelkedő teljesítménye volt még a gyulai vár feltárása és történeti korszakainak rekonstrukciója.
Az 1956-os magyar forradalom ideje alatt Lükő hitet tett és kiállt a forradalom vívmányai mellett. A Gyulai Hírlapban december 13-án megjelent „Őrizzük meg tisztán a forradalmunkat” című írásában az erőszakmentességre szólította fel a forradalomban részvevőket és Gandhit állította például. „Gandhi volt az indus szabadságmozgalom vezére, aki arra tanította népét, hogy először önmagán uralkodjon, csak úgy lesz méltó a szabadságra. Nekünk magyaroknak is meg kell mutatnunk, hogy méltók vagyunk rá. Az egész világ szeme rajtunk. Csodálattal nézik a mi fegyvertelen harcunkat és reménykednek győzelmünkben.” Lükő Gábort a forradalom eltiprása után börtönbe zárták, majd hamarosan Gyuláról is távozni kényszerült.
1958-tól a bajai Türr István Múzeum munkatársa, majd 1965-től kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum igazgatója, ahonnan 1970-ben kérte nyugdíjazását. 1983-ban jelent meg A Kiskunság régi képfaragó és képmetsző művészete című kötete, a magyar gyakorlati szemiotika és szimbólumkutatás kiemelkedő alapműve.
Lükő Gábor kései írásai az 1990-es évektől a Gyökereink füzetek sorozatában jelentek meg (Kádár György és Kemény Gyula gondozásában). Életműkiadása első négy kötete a Táton Kiadó gondozásában jelent meg: A magyar lélek formái (3. jav. kiadás); A moldvai csángók. A csángók kapcsolatai az erdélyi magyarsággal (2. jav. és bővített kiadás); Zenei anyanyelvünk. Válogatott zenei tanulmányok (1. kiadás); Hímfi és a szarvas. Finnugor mítoszok és magyar emlékeik (1. kiadás).

***

Hosszú alkotói munkássága rendkívül sokrétű, kiemelkedő tudományos teljesítmény. Lükő Gábor már első munkáiban is több tudományág együttes alkalmazására törekedett kutatásaiban. Mai szakkifejezéssel élve, interdiszciplináris kutatásokat folytatott már hat-hét évtizeddel ezelőtt, amikor még senki nem használta ezt a kifejezést, és a tudományágak képviselői ritkán voltak nyitottak a társtudományok eredményeire.
A lükői szintézis felöleli a keleti népek és a magyarság, valamint a Kárpát-medence népcsoportjai kulturális kölcsönhatásának mélyreható, sok szempontú összehasonlító történeti vizsgálatát (nyelv, népzene, díszítőművészet, szöveg- és zenefolklór). Külön figyelmet szentelt a különböző finnugor és török népek népművészeti és népzenei megnyilvánulásai történeti rétegződésének és területi változataiknak kutatására. Hatásukat a magyar nép nyelvi, zenei és képi szimbólumrendszerére e tágabb „keleti” összefüggésrendszerben próbálta megragadni és az egyes „kulturális rétegeket” elkülöníteni.
Lükő Gábor szerint a kultúra nem szakítható szét apró darabokra: az egyes szaktudományok képviselői csak úgy tudják saját diszciplínájuk korlátait átlépni, ha megismerkednek – legalább részben – a társtudományok eredményeivel is. Az „egészről” is képet kell nyernünk, ha kulturális örökségünk fenntartó és megújító közösségeihez közelebb szeretnénk kerülni, s a kultúrateremtő és kultúraátadó embert jobban meg szeretnénk ismerni. Ezért nem híve a tudomány feldarabolásának, a szaktudományok határ nélküli specializációjának, mert ezáltal gyakran éppen azok az összefüggések maradnak láthatatlanok, amelyek csak a kultúra egészének szintetikus és összehasonlító tanulmányozásával tárhatók fel.
Munkásságának eredményei, tanítása és szemlélete megszívlelendők a jelen és a jövő társadalom- és kultúrakutatói számára is.

 



 

1%

Kérjük támogassa adója 1%-ával
a Lükő Gábor Alapítvány célkitűzéseit!

ADÓSZÁMUNK:

18191341-1-42

Készítette: Parola Kft.