Lükő Gábor élete - Oldal 8
Tartalomjegyzék
Lükő Gábor élete
Lükő Gábor (1909-2001)
Gyermekévei
Egyetemi évek és romániai tanulmányútja
A moldvai magyaroknál
Társaslélektan
A magyar lélek formái
Társaslélektani Intézet és a Magyar-Román Társaság
Múzeumról múzeumra
Minden oldal

Társaslélektani Intézet és a Magyar-Román Társaság

Lükő Gábor 1937-től a debreceni Déri Múzeum muzeológusa, majd 1943-tól a Karácsony Sándor által szervezett „Társaslélektani Intézet” munkatársa volt.
A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán 1945-ben nevezték ki magántanárrá „A neveléstudomány folklorisztikus alapjai” című tárgykörből. 1945 és 1949 között a következő előadásokat tartotta: Az anyanyelvi nevelés és a magyar népnyelv (1945/46), Zenei anyanyelvünk (1946/47), Az irodalmi nevelés folklorisztikus alapjai (1947/48), A folklore szerepe a szláv nyelvek iskolai tanításában, A magyar népdalok tanításának problémája az egyetemes zenei nevelés megalapozása szempontjából, Képzőművészeti nevelésünk alapvetése a magyar folklór elemeinek tudatosításával (1948/49), Fejlődéslélektan (1948/49). A Társaslélektani Intézet célja a magyarság és a kelet-európai népek hagyományos kultúrájának tanulmányozása volt. Távolabbi céljai között szerepelt, hogy a népi kultúra elmélyült és sok szempontú tanulmányozása során megismert társaslélektani sajátságok alapján elősegítse a nép korszerű művelődését.
A Debreceni Magyar-Román Társaság megalakulásában (1946. április) Lükő Gábornak meghatározó szerepe volt.[6] A társaság elnöke Karácsony Sándor, alelnöke Kondor Imre, ügyvezető alelnöke Lükő Gábor, főtitkára pedig Kovács Ferenc volt. A társaság a magyar-román kulturális kapcsolatok elmélyítését tűzte ki célul, elsősorban a román folklór és irodalom magyar nyelvű és a magyar irodalom román nyelvű népszerűsítése útján. A társaság Keleti Kapu néven önálló folyóiratot is indított céljai megvalósítására, amelyet Lükő Gábor szerkesztett, s emellett kétnyelvű könyvsorozat kiadását is tervbe vették. A sorozatnak sajnos csak egy, román népballadákat tartalmazó kötete jelent meg (A Nap lakodalma). Lükő Gábor válogatta a balladákat, a nyersfordításokat is ő készítette Komjáthy István számára és a kötethez kísérő tanulmányt is írt.
A negyvenes évek végének magyarországi politikai fordulata azonban a Debreceni Magyar-Román Társaság működését is ellehetetlenítette, mert vezető tisztségviselőit nemkívánatos személyeknek minősítette. Karácsony Sándort a kommunista rendszer, a pártvezetés javaslata alapján 1950-ben kényszer­nyugdíjazta veszélyes „narodnik, misztikus és szektáns” nézetei miatt, s talán nem utolsósorban azért, mert az „ifjúságra nagy befolyással bírt”. Ugyanekkor javasolták Kondor Imre menesztését is.[7] Ez meghatározta Lükő Gábor pályájának további alakulását is: a Társaslélektani Intézet megszűnése után a nyugdíjba vonulásáig eltelt két évtized alatt nem kapott többé egyetemi katedrát.
Az 1948-as politikai fordulat után a népi kultúra tényeinek magasabb rendű szellemi jelentést tulajdonító szimbólumkutatás „polgári”, „irracionális”, „misztikus” stb. irányzatnak minősült egész Kelet‑Európában. Magyarországon jelentős tudósok életpályája tört derékba (például a Karácsony Sándor körül kialakult „társaslélektani” szellemi kör kutatói, köztük Lükő Gábor), sokan csak az íróasztal fiókja számára dolgozhattak (Bálint Sándor, Székely László), és több nagy előd szellemi öröksége nem volt áthagyományozható.[8]

--------------------------------------------------------------------------------

[6] A társaság működésére és eredményeire lásd Tüskés Tibor „A Keleti Kapu és ami mögötte volt.” Korunk 1978. 8. 657–661.
[7] Országos Levéltár MDP iratok. 276. f. 54/83. Titkársági iratok.
[8] Tánczos Vilmos: Az archetipális mítoszelmélet – avagy a népi kultúra elfelejtett szimbolikus nyelvéről. In: Tűzcsiholó. Írások a 90 éves Lükő Gábor tiszteletére. (Szerk.: Pozsgai Péter.) Budapest, 1999. 582.



 

1%

Kérjük támogassa adója 1%-ával
a Lükő Gábor Alapítvány célkitűzéseit!

ADÓSZÁMUNK:

18191341-1-42

Készítette: Parola Kft.