Lükő Gábor élete - Oldal 2
Tartalomjegyzék
Lükő Gábor élete
Lükő Gábor (1909-2001)
Gyermekévei
Egyetemi évek és romániai tanulmányútja
A moldvai magyaroknál
Társaslélektan
A magyar lélek formái
Társaslélektani Intézet és a Magyar-Román Társaság
Múzeumról múzeumra
Minden oldal

Lükő Gábor (1909–2001)

Lükő Gábor a magyar népi társadalom és a Kárpát-medence népeinek elkötelezett kutatója, az összehasonlító néprajz, a folklorisztika és a magyar jelképtudomány úttörője 1909. november 4-én született Komáromban és 2001. április 21-én hunyt el Budapesten.Lükő GáborMár a harmincas években nagyon jelentős eredményeket mutatott fel moldvai kutatásai eredményeivel, amelyek még nagyobbrészt a Gusti-féle szociológiai iskola iránymutatásai alapján születtek. A harmincas évek végén és a negyvenes évek elején megjelenő munkái már a Karácsony Sándortól megismert társaslélektani módszertan elmélyült ismeretéről tanúskodnak. (A magyar lélek formái). A század közepén Lükő Gábor már korának legfelkészültebb néprajz és folklórkutatói közé tartozott. A nyelvészetben, népzenekutatásban, régészetben és más segédtudományokban való jártassága tehette képessé arra, hogy egymaga komplex kultúrakutatást folytasson. Az összehasonlító folklórtudomány atyamestere a kultúra szellemi egységét vallotta egész életében. A magyar jelképrendszer értelmezéséhez a népi kultúra kereszténység előtti szimbólumrendszerét és annak keleti gyökereit is feltárta. A finnugor és török népek művészetének, világképének, nyelvfilozófiájának tanulmányozásával, interetnikus kölcsönhatásaik felkutatásával egy sajátos keleti formanyelv és filozófia alapvető jellegzetességeit mutatta ki. Lükő Gábor a honfoglaló magyarság ősműveltségét is egy tágabb keleti, urál-altaji műveltség részeként vizsgálta, és a magyar kultúra e keleti elemeit, a népköltészeti szimbólumok és a díszítőmotívumok továbbélését, átalakulását – fejlődését – kimutatta a 19. századi paraszti kultúra megnyilvánulásaiban is. A népzenekutatás és a népzenegyűjtés területén Bartók és Kodály eredményeit mélyítette tovább, különösen figyelemreméltóak a pentaton hangrendszerre irányuló vizsgálatai. Miután a kommunista rendszer ideológiailag veszélyesnek tartotta és narodniknak minősítette mesterét, Karácsony Sándort és közvetve intézete munkatársait is, így 1950-ben Lükő Gábor is „B” listára került és nem maradhatott tovább a Debreceni Egyetemen. Megkezdődött több évtizedes múzeumi „száműzetése” távol az ifjúságtól és az oktatástól.
Életműve, mely a magyar társadalomtudomány és kultúrakutatás felbecsülhetetlen értéke mind a mai napig csak szűk körben ismeretes, mert 1950-től haláláig nagyobbrészt a tudományos közélettől távol – többnyire mellőzve – alkotott, és írásainak, tanulmányainak jelentős része kéziratban maradt, illetve nem teljes terjedelemben jelent meg.



 

1%

Kérjük támogassa adója 1%-ával
a Lükő Gábor Alapítvány célkitűzéseit!

ADÓSZÁMUNK:

18191341-1-42

Készítette: Parola Kft.