Lükő Gábor élete
Tartalomjegyzék
Lükő Gábor élete
Lükő Gábor (1909-2001)
Gyermekévei
Egyetemi évek és romániai tanulmányútja
A moldvai magyaroknál
Társaslélektan
A magyar lélek formái
Társaslélektani Intézet és a Magyar-Román Társaság
Múzeumról múzeumra
Minden oldal

Lükő Gábor életének fontosabb állomásai

1909. november 4-én születetett Komáromban.
1915–1928: Iskoláit Trencsénben, Gyulán és a budapesti Tavaszmező utcai Zrínyi Miklós Gimnáziumban végezte.
1928: A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-német szakra iratkozott, de érdeklődése hamarosan a folklór és a néprajz felé fordult.
1931–33: Romániai tanulmányútja alatt bekapcsolódott a Dimitrie Gusti-féle falukutató szeminárium munkájába és beiratkozott a Bukaresti Egyetemre. Györffy István és Kodály Zoltán javaslatára és Constantin Brăiloiu – a Román Zeneszerzők Társaságának az elnöke – felkérésére a moldvai magyarok közé indult. 1932-ben és 1933-ban több mint 7 hónapot töltött különböző moldvai falvakban. Moldvai útjának és nagyon alapos levéltári és könyvtári kutatásának eredménye A moldvai csángók. I. A csángók kapcsolatai az erdélyi magyarsággal c. 1936-ban kiadott monográfiája, amely mind a mai napig a Moldva-kutatás alapműve.
1936: decemberében tett doktori szigorlatot a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen (főtárgy: etnográfia, melléktárgyak: Kelet-Európa története és román nyelv).
1937: házassága Gulyás Jolánnal.
1937-től a debreceni Déri Múzeum muzeológusa.
1943-tól a Karácsony Sándor által szervezett „Társaslélektani Intézet” munkatársa volt a Debreceni Egyetemen. Az Intézet célja: „a magyar és a többi keleteurópai nép hagyományos kultúrájának tanulmányozása volt. Távolabbi célja a megismert társaslélektani sajátságok alapján megkönnyíteni a nép korszerű művelődését.”
1942-ben jelent meg A magyar lélek formái (Exodus, Budapest, 1942) című úttörő munkája, amely a magyar népi szimbólumok (népköltészet és díszítőművészet) értelmezésének és az autochton pentaton zenei nyelv szabályszerűségei kimutatásának alapvetése.
1945-ben a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán kinevezik magántárrá „A neveléstudomány folklorisztikus alapjai” c. tárgykörből. A következő előadásokat tartotta 1945 és 1949 között: Az anyanyelvi nevelés és a magyar népnyelv (1945/46), Zenei anyanyelvünk (1946/47), Az irodalmi nevelés folklorisztikus alapjai (1947/48), A folklore szerepe a szláv nyelvek iskolai tanításában, A magyar népdalok tanításának problémája az egyetemes zenei nevelés megalapozása szempontjából, Képzőművészeti nevelésünk alapvetése a magyar folklór elemeinek tudatosításával (1948/49), Fejlődéslélektan (1948/49).
1946: A Debreceni Magyar-Román Társaság megalakulásában (április) Lükő Gábornak meghatározó szerepe volt. A társaság a magyar-román kulturális kapcsolatok elmélyítését tűzte ki célul, elsősorban a román folklór és irodalom magyar nyelvű és a magyar irodalom román nyelvű népszerűsítése útján. A társaság Keleti Kapu néven önálló folyóiratot is indított céljai megvalósítására, amelyet Lükő Gábor szerkesztett, s emellett egy kétnyelvű könyvsorozat első kötetét is sikerült megjelentetnie.
1950-ben Lükő Gábort mint a Társaslélektani Intézet munkatársát „B” listázták, nem maradhatott a Debreceni Egyetemen, és többet nem jutott egyetemi katedrához életében.
1950-től 1958-ig a gyulai Erkel Ferenc Múzeum igazgatója volt.
Az 1956-os magyar forradalom ideje alatt Lükő hitet tett és kiállt a forradalom vívmányai mellett. A Gyulai Hírlapban december 13-án megjelent Őrizzük meg tisztán a forradalmunkat c. írásáért és „ellenforradalmi” tevékenységéért börtönbe zárták.
1958 ősze–1965: A bajai Türr István Múzeum munkatársa, ugyanebben az időszakban alapvető tanulmányai jelennek meg különböző hazai és nemzetközi folyóiratokban: A magyar népdalszövegek régi stílusa; A pentatóniáról; A szláv őskor zenekultúrája; Az ugor totemisztikus exogámia emlékei stb.
1965–1970: A kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum igazgatója.
1970-ben nyugdíjba vonult.
1982-ben megjelent a magyar jelképtudomány módszertani alapműve a Kiskunság régi képfaragó és képmetsző művészete.
1992: Bethlen Gábor-díjat kapott.
1999: a Tűzcsiholó c. emlékkönyv átadása Lükő Gábornak 90. születésnapja alkalmából (58 szerző közreműködésével).
2000. augusztus 20-a: a Magyar Köztársaság középkeresztjét adományozták Lükő Gábornak.
2001. március 15-e életművéért megkapta a Kossuth-díjat.
2001. április 21-én elhunyt, temetése 2001. május 4-én volt a Kerepesi temetőben.



 

1%

Kérjük támogassa adója 1%-ával
a Lükő Gábor Alapítvány célkitűzéseit!

ADÓSZÁMUNK:

18191341-1-42

Készítette: Parola Kft.